1890 óta a munkások nemzetközi ünnepe. 1891-ben nyilvánította a II. Internacionálé a munkások ünnepének e napot. Eredete azonban a régmúltra nyúlik vissza. Régen az egyház Fülöp és Jakab apostolokat ünnepelte e napon, később Szent Józsefre, Jézus nevelőapjára emlékeztek. 

 

Hazánk nagy részén május 1-jére virradó éjszaka állították, illetve állítják a májusfát. Én még lányként kaptam májusfát, hiszen a 70-es években Borsod megye falvaiban még élő volt e szép hagyomány. Források szerint az eredete valószínűleg a római Florália pogány szokásából eredeztethető. Ezeknek a több napig tartó fesztiváloknak a késői utóda a majális. A májusfáról azt írják, hogy szent Jakab és szent Fülöp, midőn térítgetni jártak, útitársuk lett egy Valburga nevű szűz hajadon, akit a pogányok tisztátalan személynek nyilvánítottak. A leány, hogy elűzze a gúnyolódókat, elővette vándorbotját, letűzte a földbe, letérdepelt előtte és imádkozott. Egy-két óra múlva, a pogányok szeme láttára a leszúrt bot kizöldült. Ez szent Jakab apostol napja virradójára (május 1-jén) történt. A nőtlen ifjak ekkortól és ez oknál fogva állítanak zöldfát a hajadonok ablaka előtt (ha lehet) észrevétlenül. 

A májusfa a tavasz, a természet újjászületésének a szimbóluma, de jelenti a lányok elismerését, a nagylányokhoz való tartozást. Lehet azonban az udvarlási szándék bizonyítéka, vagy akár szerelmi ajándék is. A fa (nyárfa, nyírfa, fenyőfa, fűzfa, virágzó cseresznyeág, meggyág, orgona stb.) lehet sudár fa, vagy zöldellő, virágzó ág. Szalagok, kendők, virágok és más ajándékok is kerülhetnek rá, néhol egy kis táblát is akasztanak rá, amelyen értékelik a lány „magaviseletét”. Sok helyütt pünkösdkor, vagy május végén „táncolják ki” a fát, vagyis a fát táncmulatság keretében, muzsikaszó mellett döntik ki. Fa helyett szokás az úgynevezett májusi virág küldése, ami lehet szépen díszített cserepes virág (ezt illett az ablakba kitenni), virágkosár, vagy akár virágcsokor is. 

 

Egyrészt az Ókeresztény vértanúk napja. Másrészt (pedig, a) népi megfigyelés szerint, a tavaszi meleg napok (e napokon) hirtelen hidegre változnak, és nem ritkák az éjszakai fagyok sem. A szentek legendája és az időjárással kapcsolatos megfigyelés között valójában nincs összefüggés, a néphagyomány azonban teremtett. Topolyán úgy tartották: „Pongrác kánikulában subában megfagyott, Szervác a Tisza közepén víz nélkül megfulladt, Bonifácot pedig agyoncsipkedték a szúnyogok – ezért haragszanak ránk, emberekre és évről évre visszajönnek, hogy bosszantsanak bennünket” (Borus 1981: 53).  A fagyosszenteket a mai napig szinte mindenki számon tartja, érdemes gyermekednek is beszélni róla.,

 

A tűzoltók védőszentje. A legenda szerint ugyanis imádságával már gyermekkorában megmentett egy égő házat az elhamvadástól. 

 

Cseh vértanú, szent, a hajósok, vízimolnárok védőszentje. Szobrait általában víz közelében állítják fel (hazánkban pl. Baján). Ilyenkor zöld ágakkal, gyertyákkal díszítik fel, hajóra viszik, és vízi körmenetet tartanak a tiszteletére. Ez az ún. Jánoska-eresztés.

A kocsmárosok, kádárok, szőlészek védőszentje. Sokfelé szobrot állítottak neki és ünnepi körmenettel járultak hozzá kérve tőle a bőséges szőlőtermést.

 

Pünkösd neve a görög pentekosztész ’ötvenedik’ szóból származik, ugyanis ez az ünnep a húsvétot követő ötvenedik napon kezdődik. Időpontja tehát változó, május 10-e és június 13-a közé eshet. A keresztény egyház a Szentlélek eljövetelét ünnepli e napokon. A magyar pünkösdi szokások a keresztény ünnephez kapcsolódnak, viszont számos olyan szokás és hiedelem őrződött meg, melyek legfeljebb csak az elnevezésükben köthetők pünkösdhöz. A tiltások jellegzetes pünkösdi szokásokra vonatkoznak (pünkösdi királyválasztás, királynéjárás, zöldágazás, májusfa, pünkösdi mulatságok, táncok, játékok). 

 

Szerintem mindenki ismeri a közmondást: „Rövid, mint a pünkösdi királyság.” Érdemes tehát gyermekednek is mesélni e mondás eredetéről. A pünkösdi királyválasztásról már a középkorból is vannak adatok. A 17. század végén és a 18. század elején a huszárezredekben „májuskirályt” választottak. A többnyire lóversennyel vagy más ügyességi próbával választott pünkösdi király hatalma egy évig tartott. 

Egy múlt században íródott szokásgyűjtemény is részletesen közöl egy lovasversennyel történő pünkösdi királyválasztást a Dunántúlról. A győztest és lovát virágokkal és szomorúfűz ágakkal borították be. Egy évig azután ő volt a pünkösdi király. „A pünkösdi király egy évig minden lakodalomba, ünnepélyre, mulatságra hivatalos, minden kocsmában ingyen rovása van, amit elfogyaszt, fizeti a község, lovát, marháját tartoznak a társai őrizni, s ha netán valami apró vétséget követne el, azért testi büntetéssel nem illetik. Ilyen nagy úr a pünkösdi király egy álló évig” (Réső Ensel 1867: 217). Nádudvaron a lovasversenyt tekézés és birkózás egészítette ki. A versenyek győztese lett a pünkösdi király. A bálteremben letettek egy csokor pünkösdirózsát a padlóra, azon kellett áthajolnia, és a legények sorra rácsaptak a fenekére. Azután annyit ihatott, amennyit bírt. Majd a legényavatás következett, mely szintén veréssel járt. A legényavatás lényege az volt, hogy ettől kezdve udvarolhatott, járhatott kocsmába, bálba. A pünkösdi királyválasztásnak is – mint a legtöbb népszokásnak – van gyermekjáték-változata, az alábbit a Zemplén megyei Cigándon jegyezték le: A fiúgyerekek gallyakat dugdostak le a porba, két fiút befogtak lónak és hajtották a gallyak között és körül, miközben énekelték a „Mi van ma, mi van ma…” kezdetű jellegzetes pünkösdölő éneket.

A múlt századi adatok még szólnak pünkösdi király- és királynéválasztásról. Pünkösdhétfőn az ifjúság a délutáni tánc és zene előtt választ a legények külön egy királyt, s a leányok közül egy királynőt. A király az ünnepély feje és rendezője, a királynő pedig a zenés, táncos falusi menet dísze volt. Minden ház előtt körtáncot jártak, énekeltek, verseltek, amiért a ház gazdasszonyától, urától ajándékokat kaptak. 

A házról házra járó pünkösdi szokások még az 1960-as években is éltek, tájegységenként azonban eltértek, azt sajátos szokások színesítették.

 

Pünkösddel kapcsolatban számos időjárás- és termésjóslás ismeretes még ma is. Ilyenek: ha ilyenkor esik, akkor jó termés várható, ha pünkösdkor szép az idő, sok bor lesz, a pünkösdi eső ritkán hoz jót.

Szegeden egykor a lányok nemcsak nagypénteken, nagyszombaton, hanem pünkösdkor is megfürödtek a Tiszában. A pünkösdi harmattal kapcsolatosan is élt az a hit, hogy gyógyító-, varázsereje van. Néhol, mint minden nagy ünnepen, ilyenkor is tiltották az állatok befogását és a kenyérsütést is. 

 

www.babatippek.hu 
e-mail:   Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
telefonszám: 06-30/491-02-30

Egyesületi helyszínünk 2012.04.02-től: Szivárvány Gyermekház, Dr. Veress Endre utca 6. Pécs 7633